Intézze cége jogi ügyeit online

Nagykorú, cselekvőképes személy, vagy jogszerűen bejegyzett jogi személy.

Az EUSZ 9. cikke és az EUMSZ 20. cikke értelmében uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára.

Külföldi állampolgár az, aki nem minősül Uniós állampolgárnak.

A jogi személy saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel rendelkezik.

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Gazdasági társaságok a közkereseti társaság (kkt.), a betéti társaság (bt.), a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (zrt., nyrt.).

A cég az 1875. évi kereskedelmi törvény fogalma a gazdasági társaság nevére, lényegében cég megegyezik a cég nevével. Az idő múlásával cég alatt értettek mindenféle vállalatot és gazdálkodó szervezetet is.

Az a vagyon, amelyet az alapítók a társaság rendelkezésére bocsátásának, annak érdekében, hogy az alapítást követően a cég a tevékenységet meg tudja kezdeni. A cég vagyona pénzbeli-, és nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A pénzbeli hozzájárulás történhet készpénz rendelkezésre bocsátásával vagy átutalással is. A cégalapítás során a törzstőke meghatározható Magyar Forinttól eltérő devizában is. Pénzeszköz hiányában is sor kerülhet vagyon rendelkezésre bocsátására, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, azaz apport útján.

Az apport a nem pénzbeli hozzájárulás, amely a törzstőke része vagy egésze is lehet. Ez azt jelenti, hogy akár tárgyi eszközök, igazolt követelések, szellemi javak (tervek), szoftverek is bírnak értékkel, mely érték forintosítható, és azzal egyezően törzstőkeként meghatározható. Kft. esetében nem kell könyvvizsgálót igénybe venni a tárgyi eszköz vagy más apport értékének megállapítására, de a tag, aki az apportot szolgáltatja felelős az általa szolgáltatott apport értékéért. Az a tag, aki előtt ismert, hogy az apport értéke nem felel meg a megjelölt értéknek, az felelős az apport valódi értéke és a megjelölt érték közötti különbözetért a társaság hitelezőivel szemben.

Az alapítóknak több lehetőségük van. Lehetséges nyomban a társaság alapításával egyidejűleg, házipénztárba történő befizetéssel teljesíteni, vagy a cégbejegyzést és a bankszámla nyitást követően átutalás útján.
Lehetséges későbbi időpontot meghatározni a vagyon szolgáltatására.

Igen, feltételekkel. A befizetést el is lehet halasztani a társasági szerződésben meghatározott határidőig. A halasztott befizetésnek az a hátránya, hogy a be nem fizetett rész arányában a tag nem jogosult osztalékra. A társaság nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét. Ha a társaság a nyilvántartásba vételétől számított második teljes – tizenkét hónapot magában foglaló – üzleti év végéig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására nem került sor, a tag a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulását a társaság nyilvántartásba vételétől számított második teljes üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül köteles rendelkezésre bocsátani. A tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Igen, feltételekkel. Amennyiben az alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az is fontos, hogy az alapítást követő 30 napon belül a cégbíróságra az iratokat be kell nyújtani, tehát ha az apport több, mint a törzstőke 50%-a, akkor legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására. Ha pedig a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére és annak mértéke kevesebb, mint a törzstőke 50%-a, akkor a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni, de nem később, mint 3 éven belül.